Ragasztók higítására használt oldószer. Általában a felületek ragasztás előtti tisztítására használható, mivel sikeresen eltávolítja a zsírt és ragasztómaradékokat.
Az akrilátokat alkotó molekulalánc építőeleme.
Ragasztók kötőanyaga lehet.
Festék vagy ragasztóréteg tapadását segíti elő.
Sík felület kialakítása a kívánt rétegvastagságban.
Természetesen, önmagától lebomló anyagok, melyek később növények tápanyagpótlására alkalmasak.
Faragasztók vízállóságát minősítő jellemző: beltéri felhasználásra, ahol a hőmérséklet csak alkalmanként, rövid ideig lépheti túl az 50 °C-ot és a fa nedvességtartalma max. 15%.
Faragasztók vízállóságát minősítő jellemző: beltéri felhasználásra, ahol a lecsapódó vagy folyó víznek, ill. magas páratartalomnak csak rövid ideig van kitéve és a fa nedvességtartalma max. 18%.
Faragasztók vízállóságát minősítő jellemző: beltéri felhasználásra, ahol a lecsapódó vagy folyó víznek, ill. magas páratartalomnak gyakran, de csak rövid ideig van kitéve. Kültéren ott használható, ahol állandó vízterhelésnek nincs kitéve a ragasztott felület.
Biológiailag lebomló
Természetesen, önmagától lebomló anyagok, melyek később növények tápanyagpótlására alkalmasak.
Faragasztók vízállóságát minősítő jellemző: beltéri felhasználásra, ahol a lecsapódó vagy folyó víznek, ill. magas páratartalomnak gyakran és hosszú ideig van kitéve. Kültéren ott használható, ahol az időjárás hatásainak ki van téve a ragasztott felület.
A kötés létrejöttéhez nincs szükség másik kmponens jelenlétére.
Olyan anyag, amely a feszültség megszűnése után visszanyeri eredeti alakját. Pl. latex, neoprén, Flextec, szilikon.
Két komponensből álló ragasztó, melynél a kötés a két komponens keveredése során jön létre. Kedveltek sokoldalúságuk, erősségük és tartósságuk miatt.
Olyan alkohol, melyet pl. kukurica és cukor desztillálása során nyernek. A felesleges ragasztómaradék eltávolításához használható.
Faforgács és ragasztó keverékének préseléséből származó építőanyag.
A kötés létrejöttéhez víz/oldószer eltávozására, ill. ömledékragasztók esetén kihűlésre van szükség.
Henkel által szabadalmaztatott polimer technológia, amely rendkívül rugalmas és sokoldalú ragasztást tesz lehetővé, akár extrém körülmények esetén is. Oldószer- és izocianátmentes. Kötéséhez a levegő nedvességére van szükség.
Ömledékragasztó, melyet használat előtt fel kell olvasztani és a ragasztást a ragasztóanyag kihűlése előtt el kell végezni.
Szerves összetevő, melyet ragasztók és hőszigetelő anyagok gyártása során használnak. Pl. a PUR-hab egyik komponense.
Természetes eredetű fehérje, amely a tejben is megtalálható. Előfordul például a faragasztóban is.
Szendvicsszerkeszetek magjaként szolgál.
Nyílászárók felett horizontálisan elhelyezkedő stabilizáló elem.
A ragasztó azon tulajdonsága, mely a felületek összeillesztését követően azonnal érvényesül.
A kartusos ragasztók vagy szilikonok adagolását teszi lehetővé.
Olyan ragasztó, ahol mindkét felületre felhordott ragasztóból az összeillesztést megelőzően biztosítani kell az oldószer vagy a víz eltávozását.
Olyan ragasztók, melynél a kötés kialakulásához két komponensre van szükség. Az egyik komponens lehet a levegő nedvességtartalma vagy az úgynevezett “edző”. Pl. Flextec ragasztók, epoxik, poliuretán bázisú ragasztók, pillanatragasztók és szilikonok.
Az az időtartam, amíg a ragasztó tljes végszilárdságát eléri. Ha nem várjuk ki a teljes kötési időt, akkor a ragasztás nem lesz megfelelő.
Vékony műanyag réteggel ellátott felület.
Száraz eljárással készülő, közepes sűrűségű farostlemez.
Folyadékok (pl. víz, oldószerek, stb.) beszívásának képessége. Jó nedvszívó tulajdonsággal rendelkező anyag például a fa és a papír. Egyes ragasztók esetén szükséges, hogy az egyik ragasztandó felület nedvszívó legyen (pl. vizes bázisú ragasztók).
Olyan felület, amely nedvesség felvételére nem képes. Két nem nedvszívó felület ragasztása során, kémiai úton kötő ragasztót kell használni.
Szintetikus gumi, amely kontaktragasztók kötőanyaga lehet.
Olyan szerves anyag, amely folyadékok hígítására vagy még meg nem szilárdult ragasztóanyag eltávolítására szolgál.
Alacsony sűrűségű, a PP-nél lágyabb, szintén nehezen ragasztható műanyag.
Hosszú szerves eredetű molekulalánc. A polimer alapú ragasztók sokoldalúan felhasználhatóak, rugalmasak és kis mértékben zsugorodnak.
Termoplasztikus műanyagok családjába tartozik. Ömledékragasztók gyakori komponense.
Alacsony sűrűségű, nehezen ragasztható műanyag.
Színtelen, szagtalan, íztelen anyag, melyet emulziós festékek és ragasztók kötőanyagaként használják.
Sima felületű rugalmas műanyag.
Lágy, ellenálló és nem gyúlékony műanyag.
Szintetikus polimer, amely könnyű, időjrás- és korrozióálló. Szövetek, műanyagok és ragasztók alapanyaga lehet.
Ragasztók azon tulajdonsága, hogy képesek hézagokat/felületi hiányosságokat kitölteni.
Szerves polimer, melyre jellemző a nedvességállósá, rugalmasság és hőállóság.
Az aszatlosipírban használatos szerzsám, amely megakadályozza az összeragasztott tárgyak elmozdulását, míg a ragasztó megköt.
Korrozíónak, vegyi anyagoknak ellenálló bevonat, mely nehezen ragasztható.
Minőséget garantáló tanúsítvány.
Felületek nhézagmentes kialakítására szolgáló anyag.
Speciálsi bevonattal ellátott anyag, amely ellenáll a tűznek.
Széles körben alkalmazható ragasztó, mely sokféle anyaghoz használható, nedvszívó és nem nedvszívó felületekhez egyaránt. Lassabb kötési idejű, mint a pillanatragasztó, de tartósabb ragasztást eredményez.
Az a szilárdság, amit a ragasztó a kötést követően maximálisan elér. Lásd Kötési idő.
Vízbázisú (oldószermentes) anyagok, melyekben a hordozó közeg a víz. A víz elpárolgását követően szilárdul meg az anyag.
Hagyományos mechanikai rögzítést (mint szögelés, csavarozás) helyettesítő ragasztók, melyek kartusban vagy tubusban kaphatóak.
Burkolás során alkalmazott technológia, melynek során a burkolatot nem ragasztják az aljzathoz, hanem egy elválasztórétegre fektetik.
A parkettázás során alkalmazott technológia, melynek során a parkettát nem ragasztják az aljzathoz, hanem egy elválasztórétegre fektetik.